Ajánlott oltási program kutyáknak
Alapimmunizálás: minden kutyának ajánlott védőoltások.
- 6 hetes korban Parvovírusos bélgyulladás elleni oltás.
- 8 hetes korban kutya kombinált oltás (kutya parvovírus, szopornyica, parainfluenza, fertőző májgyulladás, leptospirózis ellen).
- 10 hetes korban kombinált oltás.
- 12 hetes korban kombinált oltás.
- 14 hetes korban veszettség elleni oltás.
- 6 hónapos korban kombinált oltás
- 10-11 hónapos korban veszettség elleni oltás ismétlése.
Minden három hónapnál idősebb eb veszettség elleni immunizálása kötelező.Ezt az oltást 6 hónapon belül kötelezően meg kell ismételtetni. A magyar jogszabályok alapján a veszettség elleni védőoltás 365 naptári napig érvényes, ezért az ebek vakcinázását legkésőbb minden 364. ismételni kell. Minden évben a veszettség elleni immunizálás alkalmával a kutyákat széles hatásspektrumú féregtelenítő készítménnyel kezelni kell. 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról
Az alapimmunizáláson felül ajánlott oltások, egyedi elbírálás alapján:
- 17-18 hetes korban Lyme-kór elleni oltás a Lyme-kór szempontjából veszélyeztetett területen élő kutyák számára ajánlott.
- Lyme-kór elleni oltás ismétlése 2-3 hét múlva.
- Bőrgombásság: egyedi elbírálás alapján, függően a tartási körülményektől és a fertőzések előfordulásának gyakoriságától ajánlható. Megelőzés és gyógykezelés céljából egyaránt alkalmazható 8 hetes életkortól.
- Kennel köhögés: a betegség rendkívüli fertőzőképességű. A beteg kutyák rohamszerű száraz köhögést produkálnak, a rohamok folyamatosan jelentkeznek, lehetetlenné téve ezáltal ember és állat pihenését egyaránt. Ha kutyája gyakran jár kutyaközösségbe, kutyaiskolába, kutyapanzióba, feltétlenül javasoljuk a védekezést e betegség ellen. A vakcina nem injekció, hanem orrba csepegtetendő oldat formájában kerül forgalomba.
A fenti oltások rendszeres, évenkénti ismétlése esetén tartható fenn az immunitás.
Ajánlott oltási program macskáknak
Évente sok macska betegszik meg, vagy pusztul el olyan fertőző betegségek miatt, amelyek vakcinázással megelőzhetőek lettek volna. A fertőző betegségeket okozó vírusok és baktériumok nagyon elterjedtek a macskák között. A nem oltott macskákra óriási veszély leselkedik, hogy megbetegszenek, és akár el is pusztulhatnak parvovírus okozta panleukopenia, herpesvírus, és calicicvírus okozta macskanátha (főleg fiatal korban), macska leukózis vírus okozta macska leukózis következtében. A fertőző betegségek esetében a megelőzés a legfontosabb, hiszen számos betegség következményét gyógykezeléssel már nem tudjuk megszűntetni. A vakcinázás az állattartó felelőssége, mivel a nem oltott állatok fertőzési forrást jelenthetnek a többi állat számára is.
A vakcinákban található gyengített vagy elölt mikroorganizmus aktiválja a szervezet saját védekező rendszerét, ezáltal a szervezetben védőanyagok (ellenanyagok) képződnek, ezek az ellenanyagok védik meg a fertőző betegségek kórokozóitól a macskát. Ezt a védelmet nevezzük immunitásnak.
Ajánlott oltási program macskák részére:
- 6-8 hetes korban macska kombinált oltás
- 8-10 hetes korban macska leukózis elleni oltás
- 10-12 hetes korban macska kombinált oltás
- 12-14 hetes korban macska leukózis elleni oltás
- 14-16 hetes korban veszettség elleni oltás *
* A macskák veszettség elleni immunizálása nem kötelező, azonban, ha az állat gyakran tartózkodik olyan környezetben, ahol vadállatok, rágcsálók fordulhatnak elő, vagyis gyakorlatilag minden kijáró macska számára az oltás ajánlott.
A macska az utolsó beadott oltás után 10-14 nappal már teljes védettséget élvez.
Kombinált oltás macskák részére:
Védelmet biztosít a macskák fertőző bélgyulladása (panleukopenia), fertőző rhinotracheitise és calicivírusok okozta náthája ellen.
A macskák parvovírusos bélgyulladása, fertőző panleukopenia
Kóroktan: parvovírus
Fertőződés: szájon át történő vírusfelvétel (igen ellenálló vírus, a környezetben napokig fertőzőképes marad).
Lappangási idő: 2-10 nap.
Előfordulás: gyakori, minden életkorban súlyos tüneteket és főleg a 3-5 hónapos kölykökben elhullást okoz.
Tünetek: étvágytalanság, magas láz, bágyadtság, hányás, kiszáradás, belek fájdalmassága, később hasmenés, elhúzódó formában marginális nyelvfekély látható, vemhes macskákban vetélés előfordulhat, kölykökben kisagyi hypoplasia alakulhat ki.
Kórjóslat: kedvezőtlen.
Megelőzés: évenkénti rendszeres oltással.
Macskanátha
Kóroktan: Vírusok, (melyekhez másodlagosan baktériumok csatlakoznak): herpesvírus, (macska fertőző rhinotracheitise), calicivírus (macska calicivírus okozta náthája).
Fertőződés: belélegzéssel és kötőhártyán keresztül.
Lappangási idő: 1 hét
Előfordulás: minden életkorban
Tünetek: tüsszögés, orrfolyás (gennyes is lehet), nyálzás, kötőhártya gyulladás, könnyezés, étvágytalanság, láz.
Kórjóslat: idült esetben és a másodlagos szövődmények miatt kedvezőtlen.
Megelőzés: évenkénti rendszeres oltással
Macska leukózis elleni oltás:
Egészséges macskák immunizálására szolgáló inaktivált, alegység vakcina macskák leukózisa ellen.
Kóroktan: FeLV, macska leukózis vírusa. A betegség során károsodik a vérképző rendszer, amely immunszupresszióhoz vezet, és/vagy a csontvelőben és a vérben a fehérvérsejtek rosszindulatú elváltozásait: daganatok, mint pl. limphosarcoma, vagy leukémia kialakulását eredményezik.
Fertőződés: nyállal, orrváladékkal, vizelettel, tejjel, bélsárral, de leggyakrabban a vírust hordozó macskával való érintkezéssel történik. (pl. verekedés)
Lappangási idő: hónapok
Előfordulás: gyakori, minden életkorban
Tünetek: vérszegénység, daganat képződés, immunrendszer működési zavara, immunszupresszió, láz, kóros lesoványodás, nyirokcsomó megnagyobbodás, lép- és májduzzanat, vetélés, másodlagos pl. légúti szövődmények.
Kórjóslat: kedvezőtlen, a fertőzött állatok 50-70%-a elpusztul.
Megelőzés: évenkénti rendszeres oltással
A védettség fenntartásához az oltások évenkénti ismétlése szükséges.
Ajánlott parazita ellenes kezelések kutyák és macskák számára
Belső élősködök elleni kezelések:
A féregfertőzések jelentős része zoonózis (állatról emberre is terjedő betegség). A fertőzés emberben súlyos tüneteket okozat, ezért nagyon fontos kedvenceink rendszeres féregtelenítése. Ugyancsak fontos a gyermekek felvilágosítása az állattal való foglalkozás utáni kézmosás jelentőségéről, az állat puszilgatásának veszélyéről.
- 2-12 hetes korig a kölyköket kéthetente,
- majd folyamatosan háromhavonta ajánlott széles hatásspektrumú féregtelenítő készítménnyel kezelni a felnőtt állatokat is!
Külső élősködök elleni kezelések:
- A jó minőségű bolha- és kullancsnyakörvek kutyáknak alkalmasak, kb. 6-7 hónapig, nyújtanak védelmet.
- Az un. "rácseppentős" spot on készítmények általában bolhásság ellen 1-2 hónapig nyújtanak védelmet, de a kullancsokat rendre csak 3-4 hétig tartják távol. A külső élősködők elleni védekezés bolha ellen egész évben, kullancs ellen márciustól novemberig, de enyhe tél esetén szintén egész évben ajánlható.
- Az utóbbi évek éghajlatváltozásának hatására hazánkban is egyre gyakoribb a Dirofilaria repens nevezetű fonalféreg, mely ízeltlábú vektorok (főként szúnyogok) közvetítésével terjed, akár emberekben is megtelepszik. A féreg lárvák a véráramban sodródva jutnak el az egyes szervekbe, gyakran akadnak meg sok kapillárissal átszőtt területeken, főként a bőrben és a szemben. Az emberi fertőzések gyakorisága háziállataink védelmével csökkenthető. Ezen fertőzések, illetve a már hordozó állatok fertőző féreg ivari produktumok ürítése ellen szintén spot on készítményekkel védekezhetünk, azonban e készítmények nem védenek a kullancsoktól.
Embert is fertőző szívférget találtak Szegeden (Index, 2013. május 5.)
Magyarországon eddig ritkán felbukkanó parazitát találtak egy Szegeden élő németjuhászban, mondta el egy szegedi állatorvos, Rengei Antal, aki meg is mutatta a fiolába zárt, közel 30 centis szívférgeket a Délmagyarnak.
A szívférget szúnyogok terjesztik, és akár állatról emberre is átvihetik. Az állatorvos a lapnak elmagyarázta, hogy a betegséget eddig csak délebbre ismerték, Szlovénia, Horvátország mellett az olaszországi Pó-völgy a legfertőzöttebb, de a betegséget hordozó szúnyogok az éghajlat melegedésével északra vándoroltak, és a fő probléma az, hogy ha egyszer már megfertőződött egy állat, akkor utána a szívférget már bármelyik közönséges szúnyog továbbviheti. A rendelőbe behozott német juhász el sem hagyta Szegedet, jegyezte meg az állatorvos.
A kutyát felpuffadva és lesoványodva vitte gazdája az állatorvoshoz, ahol több vizsgálat után derült ki a szívférgesség. Az állat a kezelés ellenére elpusztult, a boncoláskor 38 darab férget távolítottak el a szívéből, írja a Délmagyar.
Az állatorvos elmondta, hogy ha embert fertőz meg szúnyog a szívféreg lárvájával, akkor a csípés helyén gyulladás alakulhat ki, és ha a féreg ki is fejlődik, nem juthat el a szívig. Jellemzően a tüdőben tokozódik be, majd elpusztul, viszont csomókat képez a tüdőben, ami egy röntgenen tüdőráknak is tűnhet, magyarázta Rengei Antal. A betegség csak szúnyoggal és vérrel terjed.
A Délmagyar idézi az Amerikai Szívféreg Társaság honlapját, amely szerint a fertőzött emberek egyharmadánál jelentkezik mellkasi fájdalom, ötödénél köhögés, nyolcadánál láz, az esetek mindössze egy százalékában számoltak be véres köhögésről és légzési nehézségekről.
Sajnálatos újdonság a szúnyogok által terjesztettszívférgesség (Dirofilaria immitis) megjelenése, és a – már jelen lévő - bőrférgesség (Dirofilaria repens) esetek drámai növekedése hazánkban. A helyzetet az elmúlt időszak esőzései, és a következményes szúnyoginvázió tovább ronthatja. A legutóbbi vizsgálatok szerint az ország kutyáinak bőrféreg fertőzöttsége 18%, de vízpart környékén akár 25-30% is lehet. Ezek a féregfajok szúnyogcsípéssel terjednek, és emberben is kellemetlen tüneteket okozhatnak. Mikroszkópos vizsgálattal egy csepp vérből kimutatható a fertőzöttség. A hangsúly itt is a tesztelésen (egy évesnél idősebb állatokon), és a védekezésen van (akár a szúnyogok, akár a kórokozó lárvái ellen kapható ún. spot-on készítményekkel).
|
Milyen magas bozótosra van szüksége a kullancsnak, hogy rá tudjon kapaszkodni a kutyára?
Összeállította: dr. Tilly Péter
|
|
Az elterjedt közvélekedés szerint a kullancsokat magas fűben, bozótos helyeken szedik össze a háziállataink, de a valóság ennél árnyaltabb. A különböző kullancsfajok egymástól eltérő stratégiát alkalmaznak a gazdaszervezeten való megtelepedésre.
A szem nélküli, „vak” kullancsok a lomboserdők lakói. Tájékozódásuk fő szerve az elülső lábaikon lévő Haller-szerv, mely biológiai-kémiai-fizikai „radarként” üzemel és képes felderíteni, bemérni a kullancsok számára a susnyásban bóklászó potenciális áldozatot. Ahhoz, hogy ilyen módon tájékozódjanak a szemmel nem rendelkező kullancsok, magasra (max. 1,5 m-re) kell mászniuk a cserjék vagy a facsemeték leveleinek árnyékot adó fonákjára. A leveleken a tapadókorongos karomban végződő lábaikkal kapaszkodó kullancsok áldozatukra fentről vetik rá magukat. E támadási módot alkalmazza például a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), mely főleg a csertölgy alapú erdőségek lakója, de országszerte a kertekben és a közparkokban is megtalálható.
A szemmel rendelkező, látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire alulról kapaszkodnak fel. E stratégiát alkalmazza például a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus), mely őshonos a somogyi legelőkön és a Hortobágyon is. A belföldi turizmusnak köszönhetően a kutyakullancs mára megtelepedett a megyeszékhelyek és a főváros kertjeiben és közparkjaiban is. (1)
És ez nem csupán anekdotikus közlés: jelen voltam, amikor dr. Kapiller Zoltán 2014 egyik áprilisi napján fél óra alatt jó néhány kullancsot begyűjtött a Margit-sziget szépen gondozott gyepén egy kullancs-tájékoztatón való demonstráció kedvéért.
Köztudott, hogy a kullancsok nemcsak vért szívnak, hanem kórokozókat is terjesztenek. A kutyatartók a babesia fertőzéstől félnek legjobban, hiszen gyors lefolyású, látványos tünetekkel jár, és fiatal állatokban elhulláshoz is vezethet.
Egyéb betegségeket is továbbvisznek – borreliózis, tularémia, Q-láz, ehrlichiosis, haemobartonellózis, stb. – de a valamilyen kórokozóval fertőzött kullancsok 95 %-a Borréliákat hordoz, tehát ezzel fertőződhet meg a kutyánk a legkönnyebben. (2) A Borrelia fertőzés sokkal kevésbé látványos, mint a babesiosis, de végső hatásait tekintve legalább annyira komolyan kell vennünk.
A Magyarországon befogott kullancsokban mindenhol előfordulnak a Borrelia baktériumok, régiótól függően 12-50% arányban. (3) A legfertőzöttebb területek az Északi-középhegység, Nyugat- és Dél-Dunántúl, de az ország egyéb területein is bárhol számíthatunk a kullancsok által közvetített Borrelia fertőzésre.
A betegséget háromféle kórokozó: a Borrelia burgdorferi sensu stricto, B. afzelii illetve a B. garinii okozza, kevert fertőzés formájában is. Mindhárommal gyakran találkozunk a Lyme kóros kutyákban. A Lyme kór ismert zoonózis, amely házi kedvencünkre ugyanolyan veszélyes mint az emberre – csak éppen később derül rá fény, mert kutyákon a kezdeti, jellegzetes bőrtünetek nem láthatók.
A Lyme borreliózis nehezen gyógyítható, idült, többéves lefolyású betegség; lappangási ideje több hónap. Kutyában leggyakoribb klinikai formája a recidiváló ízületgyulladás, de előfordul az idegrendszeri érintettség, vese - és szívkárosodás is. (4) A kialakult idült fertőzés antibiotikumokra rosszul reagál, nagy dózisú, hetekig-hónapokig tartó kezelés szükséges, ezért a megelőzésre kell helyeznünk a hangsúlyt.
A Lyme borreliozissal szemben kétféle módon célszerű felvenni a harcot.
Első lépcsője a kullancsokkal szembeni védelem. Számos korszerű bolha-és kullancsirtó szer áll rendelkezésünkre, azonban ezeknek van egy közös tulajdonságuk: a külsőleg alkalmazott készítmények hatékonysága legfeljebb 96%, az orális adagolásúak pedig nem azonnali hatásúak, a kullancsnak vért kell szívnia ahhoz, hogy a hatóanyag kifejtse a hatását. Ezért a kullancsirtók használata mellett is rendszeresen át kell vizsgálnunk a kutyát, és az esetlegesen megtelepedett kullancsokat el kell távolítanunk. A kullancs a fertőzést a megkapaszkodást követő kb. két órán belül nem viszi át, ennyi időn belül kell megszabadítanunk tőle a kutyát, ami egy kirándulás során nem feltétlenül sikerül.
A fentiek alapján látható, hogy a Borreliózissal szemben védőoltást is kell alkalmaznunk, mert a kullancsok okozta fertőzésátvitel 100% biztonsággal nem előzhető meg. Ehhez olyan vakcinát célszerű választani, amely mind a három, legfontosabb kórokozót tartalmazza. Többféle védőoltás is rendelkezésre áll Magyarországon, de kizárólag a Borrelym 3 vakcinával biztosítható egyidejűleg mind a három törzzsel – Borrelia burgdorferi sensu stricto, B. afzelii, B. garinii – szembeni teljes körű, tartós védelem.
Természetesen egyéb vakcinákkal is elérhető hasonló hatás, ha egyidejűleg többféle Borrelia oltást adunk be a kutyának vállalva ennek többlet költség- és munkaigényét.
Felhasznált források:
1. http://www.kullancsinfo.hu/kullancskalauz.pdf
2. Dr. Kapiller Zoltán előadása a Kullancsszövetség sajtótájékoztatóján, Budapest 2014. 04. 16.
3. http://www.kullancs.hu/laikusoknak/7
4. http://allatesember.hu/hirek.php?id=3
Nyulak myxomatosisa
Ezt a fertőzést egy vírus okozza, gyógyíthatatlan megbetegedés. A gyógykezeléssel legfeljebb a tünetek enyhíthetőek és a másodlagos bakteriális fertőzéseket tudjuk kivédeni, de elősegítjük a betegség továbbterjedését.
Mitől betegszik meg a nyuszi?
A kórokozó myxomatosis vírust döntően szúnyogok, néha más ízeltlábuak (bolha) terjesztik, és leírtak közvetlen, állatról állatra terjedő fertőzést is. A lappangási idő (a fertőzés és a betegség megjelenése közti idő) általában 7-10 nap, a vezető tünetek közé tartozik a fülek, a szemhéjak és az orr duzzanata (ún. oroszlánfej), nyálkás-gennyes kötőhártya-gyulladás és orrhurut. Hasonló duzzanatok-bár ritkábban- jelenhetnek meg még a a nemi szervek környékén is. A betegek légzési nehézségek és tüdőgyulladás tünetei közepette általában 7-10 nap alatt elhullanak, a kezelés mellett is ritka a túlélés.
Hogyan lehet védekezni ellene?
Miután a betegség gyógyíthatatlan és a szúnyogok teljes távoltartása alig megoldható, javasolt a vakcinás megelőzés. Kiváló (köztük magyar fejlesztésű) vakcinák érhetőek el, ezekkel 8 hetes kortól, 1 hónapos időközzel két védőoltást kell beadni, és a vakcinától függően a védettség 6-12 hónapig tart. Tehát minimum évente 1 ismétlő oltást kell adni, lehetőleg tavasszal még a szúnyog invázió előtt.
|
